MENU

Az eszkimók titka...

 

Az ismerőseink körében egyre több szülőtől hallhatjuk, vagy tapasztalhatjuk mi magunk is, hogy milyen sokat követelnek a gyerekektől mostanában az iskolában, és milyen jó lenne, ha valamilyen étellel vagy "csodabogyóval" lehetne javítani a befogadóképességüket!


Jelentjük, ez megoldható! A neve: Omega-3!

 

Magyarországon sajnos lényegesen kevesebb omega-3 forrást, például tengeri halat fogyasztunk, mint amennyire szervezetünknek alapvetően szüksége lenne. Pedig az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy az omega-3 kiemelkedő szerepet tölt be agyunk optimális fejlődésében, érrendszerünk épségének fenntartásában, valamint a manapság nem ritka depresszió csökkentésében.

 

Okosabb gyerekek?

 

Az omega-3 zsírsavak nagyon fontos szerepet játszanak a szemek és az agy kialakulásában, illetve a csecsemőkori fejlődésben. Az omega-3 az idegsejtek membránjainak legfontosabb építőeleme. Ettől folyékonyak, rugalmasak, hajlékonyak és átjárhatóak az idegsejt-membránok.

 

Éppen ezért a megfelelő omega-3 bevitel már a terhesség ideje alatt is létfontosságú erővel bír. Ausztrál kutatók közel 100 várandós nőt vontak be egy kísérletükbe. A kismamák egy része terhessége 20. hetétől rendszeresen szedett halolaj készítményt, miközben a másik csoportnak olívaolajat adtak.

 

A születés után halolajjal táplált kismamák csecsemőinél a köldökzsinór-vérmintáiból egyértelműen igazolható volt a magasabb omega-3, illetve omega-6 zsírsavszint. Amikor a gyermekek két és fél évesek lettek, egy kéz-szem koordinációt felmérő vizsgálaton a halolaj készítményt szedett édesanyák gyermekei sokkal kiemelkedőbben teljesítettek.

 

Egy másik, talán még érdekesebb kísérletben pedig egy nagy-britanniai kutatócsoport igen meglepő eredményről számolt be néhány 8 és 13 éves korú gyerekkel végzett vizsgálata kapcsán. A gyerekek omega-3 és omega-6 esszenciális zsírsavak kombinációját tartalmazó készítményt kaptak. Emellett bátorították őket a testmozgásra, a zsíros rágcsálnivalók és szénsavas üdítők bevitelének csökkentésére. A kísérlet végén egy olyan géppel készítettek felvételt agyukról, mely kimutatja az agyi fejlődés biokémiai jelzőanyagát, az NAA-t (N-Acetylaspartat). A magas NAA szint jelzi az agyi idegrostok növekvő számát.

 

Az eredmények a kutatókat is meglepték. Három hónap alatt csekély NAA növekedést vártak, de ennek mértéke akkora volt, amely normál esetben három év alatt történik meg! A gyerekek agyában több lett az idegi összeköttetések száma és nőtt az agysejtek sűrűsége is (ahhoz hasonlóan, ahogy egy fa több ágat növeszt). Jelentős javulás következett be a gyerekek olvasási készségében, koncentráló és probléma megoldási képességében, valamint a memóriájukban.

 

Az eszkimók titka

 

Orvosok néhány csoportja már a 60-as években felfigyelt arra, hogy az eszkimóknál nagyságrendekkel kevesebb a szív-érrendszeri betegségek előfordulása és az ebből eredő halálozás, mint a fejlett nyugaton.

Véleményük szerint ez a táplálkozási szokásokkal, konkrétabban, a magas halfogyasztással van összefüggésben.

 

Ugyanis a halhús úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavakat, köztük nagy mennyiségben omega-3 zsírsavat tartalmaz. Ezek eltérnek azoktól a szintén többszörösen telítetlen zsírsavaktól, amelyek a növényi olajokban vannak (omega-6 zsírsavak), és szervezetre gyakorolt hatásuk is teljesen különböző.

 

A kutatások során megállapították, hogy az omega-3 zsírsavak hatékonyan csökkentik a koleszterin és a triglicerid szintet. A szív és érrendszeri védőhatást tovább növeli az a tény, hogy az omega-3 megnöveli az érfalban képződő azon anyagok elválasztását, melyek az érbelhártya épségének megőrzése a feladatuk. Ezek csökkentik a gyulladásos folyamatokat, és így csökkentik az érfalakra rakódó plakkok kialakulásának a veszélyét is.

 

Az is bizonyságot nyert, hogy az omega-3 zsírsavak megakadályozzák a vérlemezkék összetapadását, növelik a véralvadási időt, ezáltal minimalizálják a vérrög kialakulásának az esélyét. Kísérletek igazolják azt is, hogy a hatásosan kezelhető omega-3 zsírsavval a kismértékű, úgynevezett határérték szintű magas vérnyomás.

 

Ezen tények tükrében már nem is csoda, hogy az eszkimóknál igen ritka az infarktus. Náluk a napi halfogyasztás 20-400 g közé esik, ezáltal pedig legalább 10-szer több omega-3 zsírsavat vesznek magukhoz, mint a közép-európai emberek.
Ezzel szemben Magyarországon még az európai átlagnál is jóval kevesebb halat fogyasztjuk. Viszont a szív és érrendszeri megbetegedéseink, illetve az ebből eredő haláleseteink mennyiségét figyelembe véve, azt hiszem nem ártana növelni az omega-3 bevitelünket.

 

Omega-3 és a depresszió

 

A kilencvenes évek közepén fogalmazták meg először amerikai kutatók azt a feltevést miszerint az omega-3 hiányának tényleges szerepe lehet a depresszió, a mániás-depresszió és a szülés utáni depresszió kialakulásában.

Dr. Richard Smith által végzett vizsgálatok szerint a depressziós betegek szérumában vagy vörösvérsejtjeiben jelentősen csökkent omega-3 tartalom figyelhető meg a depresszió súlyosságának mértékében.

 

A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy például Tajvanon vagy Hong Kongban 10-szer ritkább a depresszió, mint az Egyesült Államokban. A szerzők azt is felvetették, hogy a depresszió és a kardiovaszkuláris (szív és érrendszeri) megbetegedés, valamint a miokardiális infarktus közt igen erős kapcsolat figyelhető meg. Tulajdonképpen a depresszió manapság az egyik legjobb előrejelzője lehet az infarktusnak.

 

Végül a kutatók egybehangzóan kijelentették, hogy a halfogyasztás, különösen az omega-3 fogyasztásának növelése fontos előrelépés lehetne a depresszió, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb civilizációs betegségek leküzdésében.

 

Jó és rossz zsírok

 

Ezek után az emberben felvetődik a kérdés, hogy akkor most vannak "hasznos" és vannak "káros" zsírok is? Igen!

"Káros" zsírok az úgy nevezett telített zsírsavakban gazdag zsiradékok, melyek elsősorban állati eredetűek (pl. disznózsír, vaj). Legszembetűnőbb tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten kemény állagúak. Ezek azok a zsírok, melyek energiát adnak.

Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, ugyanis feleslegként lerakódnak, elzárják az ereket, és növelik a koleszterinszintet.

 

A "hasznos" zsírok csoportja a telítetlen zsírsavak, melyek közül elkülönítjük azokat, amelyek egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Külső tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten folyékony állagúak, a szervezetbe jutva támogatják az idegműködést, hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét. Fő forrásuk az olíva- és a repceolaj, illetve az olajos magvak, a többszörösen telítetlenek a legtöbb növényi és halolajban, valamint az olajos húsú halak többségében megtalálhatók.

A többszörösen telítetlen zsírok kategóriáján belül két fontos alosztályt különböztetünk meg: Az omega-3 és az omega-6 zsírokat. Az omega-6 leginkább a különböző gabonapelyhekben, a teljes őrlésű lisztből készült pékárukban, a dióban, mogyoróban, a tojásban, valamint a különböző növényi olajokban található meg.

 

Az omega-3 zsírsav alkotó elemei a linolénsav, az eikozapentaénsav (EPA), és a dokozahexaénsav (DHA). Megtalálható a halakban, kagylókban, tofuban, mandulában, dióban, valamint a lenmagból, dióból illetve repcéből származó növényi olajokban. Hazánkban omega-3 zsírsavat a fehér és pettyes busa tartalmaz nagyobb mennyiségben, a kecsege pedig kisebb mennyiségben. Bár két "magyar" hal omega-3 tartalmáról nincs pontos adat.

 

Modern táplálkozásunk

 

Táplálkozástani kutatások szerint őseink eledelében az omega-3 és a szintén fontos omega-6 zsírsavak 1-2 millió éven át azonos arányt képviseltek. Sajnos mára viszont a növényi olajok és az állati húsok túlzott fogyasztása miatt a jótékony omega-3 zsírsavak aránya huszadára csökkent.

 

Az ideális az 1:3 vagy 1:5 arány volna, azaz telítetlen omega-6 zsírsavakból maximum ötször nagyobb mennyiséget fogyaszthatnánk. Ezzel szemben a civilizált világban szokásos, rosszul összeállított étrend 1:10, de néhány esetben 1:30 arányban tartalmazza ezt a két fajta zsírsavat.

A helyes arány visszaállításához növelnünk kellene az omega-3 zsírokban gazdag ételeket, és csökkentenünk a hő-kezelt, finomított és hidrogenizált növényi olajok, illetve állati húsok túlzott fogyasztását. Ideális esetben naponta 1-1,5 gramm omega-3 és 3-5 gramm omega-6 zsírsavat kellene fogyasztanunk. Az ideális arány megtalálása azonban egyáltalán nem könnyű feladat.

 

A civilizált világ túltápláltsága csak látszólagos, valójában az emberiség nagy része omega-3-hiányban szenved. Közel nyolcszor annyi halat kellene ennünk, mint eddig, hogy biztosítani tudjuk az optimális mennyiségű omega-3-bevitelt.

 

...vadat, halat, s mi jó falat...

 

Azt már tudjuk, hogy jóval több omega-3 forrást kellene bevinnünk szervezetünkbe, mint eddig, ahhoz hogy egészségesebb érrendszerünk, okosabb, gyorsabb gondolkodású gyermekeink, és depressziótól mentesebb életünk legyen. Most már csak az a kérdés, hogy mit kell ennünk ehhez?

 

A legjobb omega-3 forrás a hering, a makréla, a lazac és a tonhal. Az optimális omega-3 szint eléréséhez legalább hetente 2-3 alkalommal kellene valamilyen tengeri halat beiktatni az étkezésünkbe. De sajnos a tonhalkonzerv nem oldja meg maradéktalanul a hiányt, mert az értékes omega-3 halolaj zömét a feldolgozás során kinyerik a halhúsból, és kevésbé drága növényi olajokkal helyettesítik.

 

Hogy mi történik ilyenkor a drága omega-3-mal? E-vitaminnal tartósítva gél-kapszulába zárják, és a világ minden részén értékesítik azoknak, akik helyre akarják állítani a vérnyomásukat, normalizálni szeretnék a koleszterinszintjüket, a szívinfarktus árnyékában élnek, depressziósak vagy egyszerűen csak pengébb agyra vágynak.

 

 

A halak, kagylók és rákok omega-3 tartalma (g / 100g)
Lazac, Atlanti, tenyésztett, főtt, szárazon hevített 1.8
Szardínia, csendes óceáni, paradicsomszószban eltett, csonttal együtt szárított 1.4
Hering, atlanti, pácolt 1.2
Makréla, atlanti, főtt, szárazon hevített 1.0
Pisztráng, szivárvány, tenyésztett, főtt, szárazon hevített 1.0
Tonhal, fehér, vízben eltett, szárított 0.7
Tőkehal, atlanti, főtt, szárazon hevített 0.1
Kagyló, kék, főtt, nedvese hevített 0.7
Osztriga, keleti, vad, főtt, szárazon hevített 0.5
Fésűkagyló, vegyes fajok, főtt, szárazon hevített 0.3
Garnélarák, vegyes faj, főtt, nedvesen hevített 0.3
Busa nincs adat
Kecsege nincs adat

 

Az egészség alfája és omegája

 

Egyetlen Omega-3 gélkapszula 100 g halolajat tartalmaz, amelybben 30 g omega-3 telítetlen zsírsav található.

Vagyis egyetlen gélkapszulával kiváltható napi 1,7 kg lazac fogyasztása. Ez pedig a pénztárcánknak sem mindegy, hiszen ez az egyetlen gélkapszula kevesebb, mint 50 forintból finanszírozható!

Az egészségesebb életmód felé vezető út egyik legfontosabb lépése lehet az Omega-3 rendszeres fogyasztása. A reggeli müzli és gyümölcs mellé az egész család tányérja mellé oda kerülhet ez a kis gélkapszula.

Az eredmény pedig nagyobb szellemi kapacitás, tisztább erek, és felszabadultabb, nyugodtabb hétköznapok lesznek.

 

 

Ismerkedjen meg Ön is a CaliVita Omega 3 készítményével >>>

 

 

 

Kapcsolódó termékek: