Az érelmeszesedést nem csak azért fontos tárgyalnunk, mert népbetegségnek számít, hanem mert sok más betegségben is fontos szerepe van. Magas vérzsírszint, magas vérnyomás, dohányzás és cukorbetegség esetén nagyobb valószínűséggel jelenik meg, illetve ezen állapotokban gyorsabban alakulnak ki a szövődmények is.

Orvosi neve atherosclerosis, mert az ér falában egy kásás tapintatú meszes anyag halmozódik fel. Az „athera" görögül kását, a „skleros" pedig keményet jelent.

A tünetek

A betegségnek nincsenek tünetei, így sokszor már csak előrehaladott állapotban kerül felismerésre. Szövődményei angina, klaudikáció, sztrók fokozatosan alakulnak ki, és az ér szűkítésének mértékében egyre súlyosbodnak, a probléma csak az, hogy akár 70%-os is lehet a szűkület, mire egyáltalán fellépnek a tünetek.

Laborleletekben a vérzsírszintek -triglicerid, LDL koleszterin, LDL/HDL arány, a homocisztein szint-, illetve a vércukor szint, amire fokozott figyelmet érdemes fordítani. A homocisztein az aminosav anyagcsere közti terméke, és egy fontos laborparaméter, amit rutinszerűen nem néznek. Sajnos azonban sokkal fontosabb rizikótényező, mint a koleszterin.

Az érelmeszesedés kialakulása:

Az érelmeszesedés létrejöttéhez előbb az ér sérülésére van szükség, ahol könnyen megtapad a koleszterin, főleg az LDL és annak a szabad gyökök által károsodott „oxidált" formája, majd az érfal sejtjei és az immunsejtek közötti kölcsönhatás következtében egy kötőszövet szaporulat jön létre az érfal simaizom-sejtjeinek fokozott növekedésével.

Az érelmeszesedés típusai:

• szívet ellátó artériákat érinti: koszorúér betegségről beszélünk, mely végül szívinfarktushoz vezethet;
• lábat ellátó ereket érinti: akkor terhelésre jelentkező fájdalom (klaudikáció intermittens) jelentkezhet
• nyaki ütőeret érinti: agyi keringési zavart okozhat, mely sztókhoz vezethet.

A mechanizmus részleteit intenzíven kutatják, számunkra azonban az első lépés a legfontosabb.

Mi is okozza az érsérülést, mely az érelmeszesedés első lépcsője?

Tudjuk, hogy ereink nap mint nap mechanikai traumának vannak kitéve, hiszen tágulnak-összehúzódnak, tágulnak-összehúzódnak. Másrészt mozognak is, gondoljunk csak a hajlatokban lévő erekre, vagy mint egyik legfontosabbra ebből a szempontból, a koszorúérre. Ez a szívvel együtt folyamatosan mozog, sőt az izomba belépő ágak, még a szívizom által kívülről is összenyomatást szenvednek el. Ez már épp elég lenne ahhoz, hogy érsérülés jöjjön létre, mégis csak egyesekben jön létre, és a korral előrehaladva a gyakoriság nő.

Ezen felül meg kell említeni a szöveti szinten jelentkező sav-bázis egyensúlyzavart (elsavasodást) mely mai táplálkozásunk egyenes következménye, és szintén a kötőszövet károsodását okozza. Továbbá ne feledkezzünk meg a baktériumok, vírusok által felszabaduló kötőszövetet bontó enzimekről, illetve az ezek elleni védekezés során felszabaduló szabad-gyökök hatásáról sem.

Olvassa el a szervezet sav - bázis egyensúlyáról szóló cikkünket is >>>

A magas koleszterin szint növeli a betegség kialakulásának valószínűségét, de nem feltétlen velejárója.

Magas a koleszterinje ? >>>

Itt egy pillanatra érdemes elkalandozni. Hogy is van ez a magas koleszterin szinttel? Az csak oda fog lerakódni, ahol sérülés van, tehát nem lehet oki tényező. Persze az érsérülés kialakulását követően már könnyebben oda tapad, főleg, ha maga a koleszterin is károsodott (oxidált) formában van jelen, a szabad gyökök hatásaként. Ezzel nem azt szeretnénk sugallni, hogy nem kell rá odafigyelni, pusztán azt, hogy nem elég.

Az ér falának stabilitását a sejtek közötti kötőszöveti rostok adják. Ezek a rostok fehérjékből épülnek fel, melyek alapvető építőkövei az aminosavak, melyeknek 30%-a Lizin és Prolin. Ezek a fehérjék hosszú, csavart és redőzött formájú láncokat alkotnak, melyek egymással is összekapcsolódnak. Úgy képzelhetjük ezt el, mint egy drótkötél hálót.

A Lizin esszenciális aminosav, tehát kívülről kell bevinnünk. Legnagyobb mennyiségben a sörélesztőben, a hüvelyesekben, a tejtermékekben, a halban és értelemszerűen a húsokban (lévén ott is a kötőszövet fő alkotója) található.

A prolin fél-esszenciális, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk előállítani, de megnövekedett igény esetén kívülről történő pótlásra is szükség van. Az így felépülő dróthálók egymáshoz ezen aminosavak révén kapcsolódnak úgynevezett hidroxi(OH)-hidakkal.

Ez azért fontos, mert ezek kialakulásához C-vitaminra van szükség. Így már látható, miért olyan fontos a C-vitamin pótlása, antioxidáns tulajdonságán felül.

A C - vitaminról bővebben >>>

Összegzésképpen:

Az érfal kötőszövete állandó ártalmaknak van kitéve, melyek károsítják szerkezetét. Erre válaszképp egy folyamatos felépítő folyamat is történik. Ez egy egyensúlyi folyamat, melynek mindkét oldalát meg kell célozni. Nevezetesen csökkenteni a károsító hatásokat (antioxidánsok, lúgosító étrend) és támogatni a kötőszövet felépülését ( Lizin, C-vitamin). Ezt követően kell megcélozni a vérzsírok eltéréseit, melyek néha ezek hatására is rendeződnek, mintegy azt sugallva, hogy azok egy elsődleges ok hatására borultak fel.

Kezelés

A legjobb kezelés a megelőzés. Ez a mondat elcsépelten hangzik, de ebben az esetben fokozottan igaz. Bár vannak adatok, hogy megfelelő táplálkozási szokások és étrend-kiegészítők mellett a folyamat visszafordítható.

Itt meg kell jegyezni, hogy nem csak a táplálkozás az egyedüli életmódi tényező, mely fontos szerepet játszik a megelőzésben. A legfontosabb tényező a dohányzás elhagyása, mely az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus legfontosabb rizikótényezője. A másik az elhízás, mely nem csak a zsíranyagcsere zavara, hanem a hozzá kapcsolódó életmód révén válik fontossá.

Pszichológiai tényezőként az A típusú személyiséget kell megemlíteni (időmániás, türelmetlen, agresszív), aki hajlamosabb a betegségre valószínűleg azért, mert nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, melynek hormonális kilengései nem csillapodnak le megfelelő idő alatt, és a kelleténél tovább fennmaradnak, annak minden következményével.

Életmód tanácsok:

Ezek után nézzük meg milyen életmódbeli változtatásokat érdemes megfontolni, melyek nem csak az érelmeszesedés, de ezzel együtt az érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentik?

A megfigyelések szerint a mediterrán diéta jelentősen csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. Ennek lényeges eleme a napi többszöri zöldségfogyasztás, és nagy mennyiségű nyers olaj bevitele is. A diéta része a vörösbor fogyasztása is, melyben sok értékes antioxidáns is megtalálható.

A zöldségfogyasztás azért is fontos, mert lebomlásunk során lúgos kémhatású bomlástermék keletkeznek, mely szöveti szinten jótékony hatású. Minél lúgosabb ugyanis a közeg, annál kevésbé tudnak károsítani a szabadgyökök. E mellett a növényi rostok fontos szerepet játszanak a koleszterin bélben történő megkötésében is. Ez azért fontos, mert nem csak a kívülről bevitt, de a máj által megtermelt koleszterin egy része is megkötődik ilyen formán.

A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele egyértelműen csökkenti a betegség kockázatát, mind a zsíranyagcsere javulása, mind a membránok védelme révén. Azonban nem feledjük, hogy a hőkezelés károsítja ezeket az olajokat, így nyers fogyasztásuk (pl:salátaöntetként) ajánlott. Az is a hidegen sajtolt fajtából.

A dohányzás elhagyása az egyik legfontosabb tanács, melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni. A nikotin közvetlen módon károsítja az érfalat, illetve a kötőszövetet bontó enzimek működését fokozza.

A vérnyomás normális szinten tartása, is fontos. A magas vérnyomás ugyanis az érfal nagyobb feszülését okozza, így vezetve érfalkárosodáshoz.

Megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás.

Étrend-kiegészítők szerepe

A fentiekben már említettük a C-vitamin és a Lizin nevű aminosavak szerepét. A C-vitamint a főemlősök a tengerimalac, a füstifecske és néhány denevérfaj kivételével az állatok képesek előállítani. Bennük nem is figyelhető meg érelmeszesedés, a néhol igen magas koleszterin szint ellenére. Ez is az ér-stabilitás fontossága mellett szól, így a pótlás elengedhetetlen.

Tovább a C - vitaminról szóló cikkünkre >>>

A nikotinsav ( B3 vitamin)(illatve a nem „kipirítós" inozitol-hexanicotinát) csökkenti a máj koleszterin termelését, amely fontosabb tényező a koleszterin szint befolyásolásában, mint a táplálkozás. Ezen kívül csökkenti még a lipoprotein A (erről a zsíranyagcserénél olvashat bővebben), a trigliceridek és a fibrinogén (a véralvadásért felelős fehérje) szintjét is, mely által nem csak az érelmeszesedés ellen véd, hanem az infarktus kialakulásának kockázatát is csökkenti. Ne feledjük, hogy minden B-vitamint B-komplex formájában együtt érdemes fogyasztani, és nem külön-külön, így biztosítva az egyensúlyt.

Tovább a CaliVita International folyamatos felszívódású Mega B Komplex készítményére >>>

A Q10 az egyik legfontosabb antioxidáns kiegészítő, mely a szív és érrendszeri betegségek számos formája ellen véd. Védi az LDL koleszterint az oxidációtól, illetve támogatja a szívizom normális funkcióját. Segíti az érfal sejtjeinek jobb energiafelhasználását, ezáltal véd a magas vérnyomás ellen, mely az érelmeszesedés fontos rizikófaktora.

Mindenképp olvassa el a COQ10-ről szóló cikkünket is >>>

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a probiotikumok bevitele szerepet játszik a koleszterin széklethez való kötődésében, így hatékony kiürítésében. A bélflóra megfelelő egyensúlya e mellett fontos a normális immunműködésekhez, melyek (egyensúlyzavar esetén) szintén hozzájárulnak az érfal károsításához.

Szeretnék többet tudni a probiotikumok egészségvédő hatásairól is>>>

Alzheimer-kór

Szeptember 21-e 1994 óta az Alzheimer Világnapja, mely a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával indult útjára, és napjainkra már 75 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A nap célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a korra.

A memória és a tájékozódási képesség fokozódó romlása jellemzi ezt a lassan, de folyamatosan súlyosodó agyi betegséget. A korai felismerés és kezelés lassíthatja vagy átmenetileg meg is állíthatja ezt a pusztító kórt.

A betegség leírása

Az Alzheimer-kór az agy leépülésének következtében a memóriát és az egyéb szellemi funkciókat is károsítja. A betegség általában nagyon las­san alakul ki. Kezdeti szakaszában leginkább a rövid távú emlékezet, a döntéshozó képesség romlása figyelhető meg, valamint az, hogy a beteg egyszerű feladatok végrehajtásának módját is elfelejti. Az előrehaladott szakaszban a memória és beszédkészség fokozatosan leépül. a beteg képtelen a vizelet és széklet visszatartására. Jelentős jellembeli változá­sok következhetnek be; ez általában fokozott agresszivitásban vagy teljes visszahúzódásban nyilvánul meg. A betegség a 65 év feletti korosztály 6%-át, a 85 év felettieket viszont már 20%-ban érinti.

Tünetek:

• memóriavesztés, a közelmúlt eseményeinek lassú felidézése, egyszerű feladatok nehézkes megoldása, a megfelelő szó nehezen történő megtalálása
• tájékozódási zavarok ismerős helyeken, még az otthon közelében is
• személyiségváltozások, amelyekre izgatottság, szorongás, harciasság, másokkal szembeni közömbösség, szociális visszahúzódás, az ítélőképesség megromlása jellemző
• a nyelvi kifejezőkészség romlása, többek között zavaros beszéd, hosszú szünetek, a gondolatok ismételgetése

Mi okozza?

A szakemberek gyakorlatilag egyáltalán nem tudják, hogy az Alzheimer-kórt mi váltja ki. Egyes elméletek szerint kialakulásában lassú vírusok játszanak szerepet. A korábbi feltételezésekkel szemben a főzőedényekből származó alumínium viszont valószínűleg nem okoz Alzheimer-kórt. Annyi ismert, hogy a betegség az idegsejtek nagymérvű pusztulásával jár együtt, és főképp az agy memóriáért és gondolkodásért felelős területeit érinti. A betegségre jellemző, hogy csökken azoknak az agyban lévő vegyületeknek a mennyisége is, amelyek az emlékezésben fontos szerepet játszanak. Az olyan személyek, akiknek a családjában már előfordult Alzheimer-kór, nagyobb valószínűséggel betegednek meg.

Mit tehet még?

• rendszeres mozgás javasolt: a szellemi képességet már napi egyszeri rövid séta is javíthatja
• tornáztassa agyát rendszeresen olvasással, puzzle-lal (kirakójátékkal) vagy memóriagyakorlatokkal, kerülje a stresszt

A étrend-kiegészítők hatása:

Bár az Alzheimer-kór napjainkban még nem gyógyítható, tüneteit némi­képp már lehet enyhíteni. Többféle táplálékkiegészítő is ismert, amelyek a kezdeti szakaszban segíthetnek a memóriazavarok kiküszöbölésében, és még a súlyosabb tünetek kialakulását is késleltethetik. Az ajánlott ki­egészítők használhatók egyenként vagy együttesen is; szedésüket azon­ban mindenképpen a betegség minél korábbi szakaszában érdemes el kezdeni. Nyolc hét is eltelhet, amíg valamilyen hatás észlelhető. A táplálékkiegészítők vényre kapható gyógyszerekkel együtt is alkalmazhatók, de szedésük előtt mindenképpen kérje orvosa tanácsát.

Az egyik ígéretes táplálékkiegészítő forrása az agy vérellátását javító páfrányfenyő (gingkó). Ellenőrzött keretek között történő kipróbálása azt mutatta, hogy némelyik beteg esetében a memória javulását idézi elő. Hatását feltehetően részben antioxidáns tulajdonsága révén, az idegsej­tek állapotának általános javításával éri el. Az egyéb antioxidánsok kö­zül. amelyek hasznosak lehetnek, érdemes megemlíteni a C és az E- vita­mint, a kevert karotinoidokat és a Q10 koenzimet. Olyan készítmények is kaphatók, amelyek ezeket a hatóanyagokat a megfelelő arányban ke­verve tartalmazzák.

Fontos szempont az is, hogy a szervezet elegendő B vitaminhoz jus­son, mivel ezek alacsony szintje is hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához. A B vitamin-komplexet B6-vitaminnal kiegészítve alkalmaz­za. A ligetszépeolajat, az ázsiai gázló gyógynövényt és a szibériai ginszenget (tajgagyökér) szintén érdemes kipróbálni, ezek az idegimpul­zusok átvitelének elősegítéséveI javíthatják a memóriát. Két további anyag - az L-acetil-karnitin (naponta háromszor 500 mg) vagy a foszfatidilszerin (naponta háromszor 100 mg) - a memóriajavító agyi anyagok szintézise révén fejtheti ki jótékony hatását. A két kiegészítő közül szedje azt, amelyiket hatásosabbnak érzi.

Újabb kutatások

A páfrányfenyőnek az Alzheimer-kór kezelésében mutatott hatékonyságát átfogó amerikai vizsgálatban tanulmányozták. A kezelés a betegek 27%-ánál a betegség előrehaladását 6 hónappal vetette vissza. A kontrollcsoportnál ez az érték 14% volt.

Svájci kutatók megfigyelték, hogy azok az egészséges idős alanyok, akiknek a vérében a béta-karotin és a C-vitamin szintje az átlagosnál magasabb volt, a szó- és felismerési memóriafeladatokban jobb teljesítményt értek el.

Egy másik vizsgálat eredménye szerint azok az Alzheimer betegek, akik napi 1250 mg E-vitamint szedtek, kisebb valószínűséggel kerültek kórházba - bár memóriajavulást nem mutattak -, mint vitamint nem szedő társaik.

Q10 - védelem a szívnek, energia a sejteknek

A helyes életmódról, a megfelelő táplálkozásról és a megelőzésről sokat olvashatunk, de az esetleges szívinfarktus utáni teendőkről annál kevesebbet.
A különböző szívproblémák és szövődményeik Magyarországon sajnos az egyik leggyakoribb halálozási ok, pedig táplálék-kiegészítőkkel itt is tudunk javítani a helyzeten.

A koenzim-Q10-et annak idején csodaszernek tartották. Eleinte még szívgyógyszerként vezették be Japánban, de szerencsére ma már étrend-kiegészítőként szolgálja emberek millióinak egészségét az életkorral járó energiacsökkenés és öregedés kompenzálására.

Mi is az a Q10?

A Q10 koenzim, más néven ubikinon, egy vitaminhoz hasonló, zsíroldékony enzim, és még az E-vitaminnál is erőteljesebb antioxidáns hatással rendelkezik.

Legfontosabb feladata, hogy testünk sejtjeit energiával ellátó mitokondriumok munkáját működésben tartsa.

A táplálkozással felvett szénhidrátok, zsírok és részben a fehérjék ezekben a mitokondriumokban a koenzim-Q10 közreműködésével ATP-vé, azaz energiahordozóvá válnak. Ha a sejtnek energiára van szüksége, lebontja az ATP-t, és felszabadítja az energiát.

Minél magasabb a sejtekben található Q10 szintje, annál több energiát képesek előállítani. Magyarul a Q10 létfontosságú testünk sejtszintű energiatermelésének folyamatában.

Fontosságát jelzi, hogy a kémiai Nobel-díjat 1978-ban a brit Prof. Dr. Peter Mitchell kapta, mert felfedezte a Q10 elengedhetetlen szerepét az energiafolyamatban.

Honnan juthatunk Q10-hez?

Szervezetünk két forrásból jut ehhez a létfontosságú vegyülethez. A szükséges mennyiség egy részét maga a testünk, konkrétan a májunk termeli, néhány szintén létfontosságú nyomelem és vitamin (folsav, B6-, B12- és C-vitamin) segítségével.

A másik részét pedig néhány alapvető élelmiszer segítségével juttatjuk be. Ezek közé tartozik a teljes kiőrlésű gabonatermékek, a brokkoli, a spenót, a halak és a marhahús.

Normál esetben körülbelül 30 éves korunkig elégséges mennyiségű Q10-hez jut a szervezetünk ebből a két forrásból. Van viszont néhány olyan tényező, amely negatívan befolyásolja szervezetünk Q10 ellátását.

Modern étkezési szokásainknak hála a máj Q10 termelő munkájához szükséges nyomelemek és vitaminok mennyisége drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, illetve a magasabb Q10 tartalmú élelmiszereinket is tönkretesszük a sütéssel, főzéssel és tartósítással. A nem megfelelően táplált szervezetben a Q10 hiány is könnyebben kialakul.

A mindennapos stressz, a fokozott szellemi és fizikai igénybevétel és néhány gyógyszer is, mint a koleszterinszint- és vérnyomás-csökkentők tovább csökkentik a Q10 szintet szervezetünkben. Ráadásul a kor előrehaladtával is folyamatosan csökken a Q10 szintézis.

 
A szív testőre

A Q10 hiány következménye enyhébb esetekben csak krónikus fáradékonyság, kisebb terhelhetőség és fogínyvérzés. Súlyosabb esetben akár valamilyen szívbetegség is lehet.

Testünkben az egyik legtöbb Q10-et tartalmazó szerv a szív. Ha a szívizom nem jut elegendő Q10-hez, akkor képtelen nehéz munkáját megfelelően ellátni. Számos megfigyelés bizonyítja, hogy szinte minden megvizsgált szívritmuszavaros, illetve szívelégtelenségben szenvedő paciens esetében nagymértékű Q10 hiány volt kimutatható.

A nyolcvanas évek végén dr. Per Langsjoen az Egyesült Államokban több mint 800 súlyos szívbetegségben szenvedő beteg adatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy állapotukban a Q10 koenzim adagolása "jelentős" javulást hozott.

Éppen ezért a Q10 egyik legjobban dokumentált alkalmazási területe a szívbetegség, azon belül is a kardiomyopathiák. A kardiomyopathia a szívizom bármilyen eredetű megbetegedése, melynek következtében a szív izomereje csökken, így a szív nem képes kellő mennyiségű vér keringtetésére.

Némely esetben a szívritmus is zavart szenved, azaz aritmia alakul ki. A betegség oka legtöbb esetben ismeretlen, de lehet akár vírusfertőzés is. A szívátültetések leggyakoribb oka kardiomyopathia. Ilyenkor a Q10 nagy dózisú szedése javít a csökkent szívpumpa-funkción, csökkenti a fáradékonyságot, a légszomjat és a mellkasi fájdalmat.

Japánban már a 60-as években alkalmazták pangásos szívbetegségek kezelésére, 2003-ban pedig a Huntington-kór és a gyermekkori kongesztív szívelégtelenség terápiájának hivatalos gyógyszere lett a Q10.

A koenzim-Q10 egyike az utóbbi évtizedek legfontosabb táplálkozástudományi felfedezéseinek.

Nyugaton és persze hazánkban is rengeteg embernek okoz fejtörést az állandó és szinte kezelhetetlen fogínyvérzés.

Sokan hiába próbálták ki az ultra szuper rezgőfejes elektromos fogkefét, az erősebb sikálást (mert állítólag az a jó), és a megemelt dózisú C-vitamin pótlást. A fogínyvérzést nem sikerült megállítani.

A Q10 klinikai kísérletei során megtapasztalt eredmények még az orvosokat is meglepték, mivel igen rossz állapotú fogínysorvadást is vissza tudta fordítani. A Q10 alkalmazása olyan fogsort is megmentett, amire már az összes fog biztosnak látszó kihullása várt.

Újabb kutatások

Az elmúlt években megszaporodott kutatások megállapították, hogy a Q10 sokkal sokoldalúbb enzim, mint gondolták.

Kiderült, hogy növeli a DNS oxidációjával szembeni ellenálló képességét, erősíti a DNS hibákat kijavító enzimek aktivitását, és elősegíti a természetes ölősejtek munkáját.

A kutatások során az is bizonyságot nyert, hogy a Q10 koenzimnek jótékony hatása van a különféle allergiák, az asztma és légúti megbetegedések esetén is.

Sok helyen alkalmazzák kísérleti jelleggel a skizofrénia, az Alzheimer-kór és a sclerosis multiplex kezelésére. A Q10 igen erős antioxidáns és sejt-energetizáló hatását alapul véve, egyre több kutatás és kísérlet folyik a lehetséges daganatellenes, illetve öregedés lassító hatásaival is.

A legutóbbi sportorvosi kutatások kimutatták, hogy a nagy állóképességet és erőkifejtést igénylő sportok akár jelentékenyen is gyöngíthetik az immunrendszert. A sportolókkal végzett kísérleteknél megfigyelték, hogy különösen nagy terhelés idején a Q10 segít megőrizni a teljesítő képességet, illetve gyorsítja a regenerálódást. Megfiatalítja a szervezetet, acélosítja az izmokat és igen jó hatással van az agyműködésre is.

Erős antioxidáns hatásáról is jól ismert a Q10. Erősebben veszi fel a harcot a sejtjeinket károsító szabad gyökök ellen, így nagymértékben késlelteti szervezetünk öregedését. Védi bőrünket is a napfény és a káros UV-sugárzások esetleges következményitől is.

Azt már egyértelműen bebizonyították, hogy az évek elteltével fokozatosan csökkenti testünk a Q10 termelést, ezért van nagy jelentősége a kívülről bevitt pótlásnak. Mindenképpen érdemes fokozni 30 év felett a Q10 tartalmú ételek fogyasztását, de a már említett hőkezelésnek és tartósításnak kitett, alaphelyzetben sem túl egészséges, gyakran génkezelt élelmiszerekből nem nyerünk elégséges mennyiséget. Más módszerhez kell fordulnunk.

Az orvosi technológia fejlődésének köszönhetően a Q10 már nem csak hagyományos élelmiszerekből vihető be, hanem táplálék-kiegészítő formájában is elérhető.

Ismerje meg közelebbről a CaliVita International Coq10 készítményét>>>

Ismerje meg Ön is közelebbről a CaliVita International COQ10 Pluss készítményét>>>

Sőt, a CaliVita újfajta Q10-et hozott forgalomba, mely gyorsabban és hatékonyabban szívódik fel és hat a szervezetre, fokozva ezzel a hasznosulást.

A sublingualis Q10 tabletta, melyet a nyelv alá kell helyezni, percek alatt feloldódik, a nyelv alatti ereken át közvetlenül bekerül a vérkeringésbe, és hiánytalanul felszívódik a szervezetben.

A termék alkalmazása minden olyan esetben javasolt, amikor az alsó béltraktusban gátolt vagy csökkent az emésztés és felszívódás. A termék további előnye, hogy koncentráltabb, 30 mg-os töménységű, mely által mind a megelőzésben, mind a fenntartásban sokkal praktikusabban alkalmazható, mint hagyományos társai.

Mennyi Q10-et érdemes szedni?

Normál esetben napi 10-30 mg bevitele ajánlott az optimális szint visszaállítására.

Legalább 3-4 hét kell, hogy testünkben visszaálljon az ideális Q10 szint. Ha már néhány nap után is érezzük a hatását, az azt jelenti, igen komoly Q10 hiányunk volt.

Sportolók emelhetik a dózist napi 60mg-ra, valamilyen szívbetegség esetén a terápiás dózis ennek többszöröse is lehet.